HTML

Putz Patrik F1 - ppf1.blog.hu

Forma-1-ről mindenféle, de főleg technika.

A szerző a Sport Auto Magazin sportrovatának vezetője.

Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, iratkozz fel a Sport Auto Magazin facebook oldalára.



Legtöbb like

Utolsó kommentek

Blogroll

Craig Scarborough scarbsf1.wordpress.com

James Allen
jamesallenonf1.com

Joe Saward joesaward.wordpress.com

Simon István szaguldocirkusz.hu

Hunnylander hunnylander.wordpress.com

Farkas Péter (origo - Görbe Tükör)
origo.hu/cimkek/forma-1-gorbe-tukor

Pull-rod felfüggesztéssel megy jövőre a Lotus

2010.10.18. 14:18 Putz Patrik

Mike Gascoyne, a Lotus Racing technikai igazgatója egy interjúban elárulta, hogy az eredetileg tervezett Renault hajtáslánc helyett azért döntöttek a Red Bull Racing megoldása mellett, mert a jövő évi autó már pull-rod rendszerű hátsó felfüggesztéssel készül majd. A Renault nem tudott olyan váltót nyújtani, amely alkalmas lett volna (mivel a váltó kiképzése erősen behatárolja a rászerelt felfüggesztés elrendezését), de a Red Bull már két éve így készül. Mellesleg ezzel a döntéssel ugyanúgy a Renault motort használhatják, mint azt eredetileg is tervezték.

Eddig pull-rod felfüggesztést a hátsó futóműnél Red Bull és a Toro Rosso használt tavaly óta, ám valószínű, hogy mivel a jövő évi szabályok (duplafenekű diffúzorok betiltása) remek lehetőséget adnak a megoldás használatára, más csapatok is mellette döntenek majd. Idén a Red Bull annak ellenére döntött a megoldás megtartása mellett, hogy a diffúzor különleges megoldása miatt nemcsak a dupla fedélnek, de a kipufogó áramlásának is helyet kellett hagyni, feljebb emelve a bekötési pontot.

4 komment

Címkék: f1 autó lotus forma 1 formula 1 mike red bull gascoyne pull rod

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Miért szeretem a Forma-1-et?

2010.10.05. 08:25 Putz Patrik

Ismerőseim időről időre felteszik a kérdést, hogy mit lehet szeretni azon, hogy színes autók két órán keresztül zümmögnek körbe-körbe a pályán és nem történik semmi. Ilyenkor megpróbálom elmagyarázni nekik, hogy az F1 a világ legösszetettebb sportja. Nincs semmi más, ami akár a közelébe érhetne komplexitásban. Nézzük meg részleteiben (vigyázat, hosszú poszt!).
 

3 komment

Címkék: f1 autó forma 1 formula 1

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Vettel: Seriously guys, are you f***ing with me, or what?

2010.09.18. 09:58 Putz Patrik

A Red Bull Racing-ben úgy tűnik egyik pilótája sem bízik többé. Mark Webber a brit futamon kelt ki a csapat ellen, hogy "nem rossz egy kettes számú pilótától" miután pole-ba kormányozta a kocsit az időmérőn, most pedig Vettel élt a gyanúperrel, hogy a csapat szórakozik vele.

Történt ugyanis, hogy az Ascari-sikánba érkezvén a fékek közül az egyik nem engedett fel teljesen és a sikánon keresztül, majd a Parabolicához vezető egyenesben, egészen a kanyar féktávjáig visszafogta egy kicsit az autót. Vettel azt hitte, hogy a motor nem teljesít rendesen és rádióüzenetben értesítette a csapatot, hogy haldoklik a motor. Webber volt éppen mögötte, el is ment mellette, majd a Parabolica után Vettel kocsija láthatóan megjavult. Ekkor kérdezte a csapattól, hogy (finomított változat következik) "Most komolyan, szórakoztok velem, vagy mi van?"

A jelenet az Olasz GP-ről készült videón 1:22-től látható. A videót a youtube-ról várhatóan a FOM hamarosan leszedeti, de ekkor is nézhető marad a formula1.com video szekciójában: http://www.formula1.com/video/race_edits.html

6 komment

Címkék: f1 autó forma 1 webber formula 1 vettel red bull

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Az FIA új padlólemez tesztje és ami mögötte van

2010.09.12. 01:20 Putz Patrik

Az ismert okok miatt először az első szárnyak terheléses vizsgálatán szigorított az FIA, az Olasz Nagydíjtól kezdve pedig az autó padlólemezét is az eddigiektől eltérően vizsgálják majd. Hogy megértsük a módosításra miért volt szükség, rágjuk át magunkat az autó alján. Persze csak képletesen.

Hogy néz ki a padlólemez?

A padlólemez az autó alja, amely különféle szabályoknak kell megfeleljen, ezért meglehetősen hasonló alakú a legtöbb esetben. A középvonal mentén a legalacsonyabb, ezt a síkot nevezik referenciasíknak, mert minden méretet, amit az FIA meghatároz függőleges irányban, nagyjából ettől számítja. A kocsi széleinél pedig van egy másik, ettől följebb található sík is, ahogy ezen az ábrán látható. 

A kilencvenes évek első felében határozták meg, hogy csak az autó közepe érhessen le az aszfaltig, és a két széle legyen magasabban, hogy csökkentsék az elérhető leszorítóerőt. Az FIA a mai napig úgy számol egyébként, hogy a vezetőfülke alatti rész az autó hasáig lenyúlik, ahogy ezen az ábrán látható:

Ezért a csapatok a haslemezt ott, ahol felette levegő van olyan alakúra kell készítsék, ami felülnézetből megfeleltethető a cockpit formájának. Ez, mint mondtam, nem ér össze a padlólemez legelején a felette található fülkével, egyedül egy kis konzol tartja, ezt az elülső részt nevezzük splitternek:

Mi az a splitter?

Ennek az előrenyúló lemeznek azon felül, hogy az autó hasának elejét szimbolizálja az FIA ellenőreinek szigorú szemében, aerodinamikai szerepe is van, mégpedig szétválasztja a levegőt, az alsó fele megy a kocsi alá, a felső fele pedig fent marad. Utóbbit egy függőleges splitter szétválasztja és megy a levegő jobbra, meg balra, hogy a lehetséges legkisebb turbulenciával az oldaldobozok lábainál megkerülve a kocsiszekrényt hátul segítsen a nagyobb leszorítóerő elérésében. A splittert nevezik még bibnek, T-tray-nek vagy viccesebben tea tray-nek, azaz teás tálcának is.

A splitter azonban korlátot is jelent, mert emiatt nem lehet akármennyire mélyen a hasmagasság. Nagy sebességnél a leszorítóerő mélyre nyomja a kasztnit, és innen, ha fékezni kezd a pilóta, olyat térdel a kocsi, hogy a splitter leérhet a földre (főleg azóta, hogy az első szárnyak magasan vannak, mert azóta a T-tray ér le a leghamarabb). És ha leér a földre, akkor elkezd kopni az alján a rátét, a plank.

Miért van az alján rátét?

Miután Senna meghalt 1994-ben, felmerült, hogy a baleset egyik kiváltó oka lehetett, hogy a kihűlt gumikon túl alacsony volt a Williams hasmagassága és nagy sebességnél felhasalhatott a kocsi az aszfaltra, irányíthatatlanná válva. Ezért a ‘94-es Német Nagydíjtól bevezették, hogy a kocsi közepére egy rétegelt lemezből készült deszkát szerelnek, aminek a kopását mérni fogják a verseny végeztével, így a csapatok óvatosabban választják majd meg a hasmagasságot. A 10mm-es lemez a célba éréskor sem lehet 9mm-nél jobban elvékonyodva a mért pontokon - ezek a pontok előre meghatározott furatok a lemezen. A rétegelt lemez amúgy egy high tech laminát, ha valakit érdekel ez is. Ilyen alakban kell felszerelni a kocsi aljára:

Miért volt szükség a flexibilitás ellenőrzésére?

Hogy a splitter alatt ne kopjon annyira a laminát, a csapatok először kissé rugalmasabbra szabták a rendszert, hogy felfelé konyulhasson, ha nagyon leérne éppen. Erre válaszként az FIA elkezdte ezt is terheléses vizsgálatnak alávetni, mégpedig a splitter legelejét a középvonalnál 2000N-nal terhelték (felfelé), amire a deformáció felfelé nem lehetett nagyobb, mint 5mm. Volt egy kisebb botrány 2007-ben, amikor a McLaren-Ferrari kémügy mellékszálaként a McLaren tudomására jutott, hogy a Ferrari olyan rugós mechanizmust használ, amivel a teszten még éppen átmennek, azonban nagyobb terhelésre szabadon mozog a splitter. A McLaren nem tiltakozott, hanem szabálypontosítást kért, aminek persze ugyanaz lett az eredménye: a Ferrarit eltiltották a rendszer használatától.

Miért van szükség az újabb szigorításra?

A Red Bull Racing és a Ferrari autói jobban leülnek nagy sebességnél, mint a többi kocsi, így felvetődött, hogy nem kerülik-e meg esetleg valahol a szabályokat. Ezért elrendelték, hogy a laminát (amit nyilván darabokban szerelnek fel a padlólemezre) egyetlen elemében sem lehet rövidebb, mint 1m, és a terheléses vizsgálatot kiterjesztették úgy, hogy a középvonal mellett a széleken is mérik a rugalmasságát a splitternek. Ha rugalmasra van tervezve a rendszer, akkor ezen el kell vérezzen, ha kellően merev, akkor átmegy a teszten. Hogy a Red Bull a szigorítás miatt visszalassul-e a nekik kedvező pályákon, nem merném megjósolni.

Ha valakit ennél mélyebben érdekel a téma és az angollal sem áll hadilábon, annak melegen ajánlom ScarbsF1 cikkeit:
Splitters Explained
Splitters – New deflection test and construction

Az illusztrációk az FIA F1-es szabálykönyveiből származnak (plusz egy saját fotó).

2 komment

Címkék: f1 autó forma 1 formula 1 splitter padlolemez

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Mire számítsunk a Pirelli érkeztével?

2010.08.28. 10:00 Putz Patrik

Nemrég kezdte tesztsorozatát a Pirelli, készülvén a következő évek kihívásaira, ami jó apropót ad arra, hogy megnézzük, mire is számíthatunk, ha majd ők szállítják a gumikat az F1-nek.

1 komment

Címkék: f1 autó pirelli forma 1 gumi formula 1

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

10 gyönyörű előzés a külső íven

2010.08.09. 08:30 Putz Patrik

Az nem előzés, hanem alázás, mondják a külső íven előzésről. Van benne valami, mert a bátorságon kívül jó adag pimaszság is kell hozzá. Ritka manőver, mert ritkán alakul ki ilyen előzésre lehetőséget adó szituáció, és a tapadásnak a támadó által igénybevett külső íven hasonlóan jónak kell lennie, mint a belsőn – vagy hasonlóan rossznak. A megelőzöttnek olykor szinte szó szerint be kell hódolnia, lelassítania, hogy elkerülje az ütközést. Ezen lassítás miatt úgy tűnhet, mintha az egész előzés valami könnyed mutatvány lenne, holott cseppet sem az. Íme tíz klasszikus a témában, amit mindig öröm újra megnézni.

7 komment

Címkék: f1 autó forma 1 formula 1 előzés külső ív

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Webber, Barrichello vs Schumacher - nagyfelbontású képek

2010.08.01. 17:37 Putz Patrik

A Magyar Nagydíj alkalmából íme két nagyfelbontású kép, szabadon felhasználható, nyomtatni, háttérképnek vagy bárminek. Az elsőn a futamgyőztes, Mark Webber, a másikon Barrichello/Schumacher előzés befejező momentuma látható. Enjoy!

2 komment

Címkék: foto f1 autó schumacher forma 1 hungaroring webber barrichello formula 1 red bull

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Flexibilis első szárnyak

2010.07.31. 15:20 Putz Patrik

A Német Nagydíjon került reflektorfénybe a Red Bull egy újabb megoldása (amely voltaképpen nem is új, csak épp most került a figyelem középpontjába), amely az újságíróknak, majd a konkurenciának szemet szúrt. Képek bizonyítják, hogy a Red Bull RB6-osnak terhelés alatt jobban lekonyul az első szárnya, mint a többieknek (kivéve a Ferrarit, mert nekik is jobban lehajlik a szokásosnál, ha nem is annyira, mint a Red Bullé).
 
 
A fenti képeket a Magyar Nagydíj szombat délelőtti szabadedzésén készítettem, jól látszik a különbség.
 

Mi az előnye?

Régen a szárnyak jóval közelebb lehettek a földhöz, a szárnyvéglapok alját úgy képezték ki, hogy ne tegyen benne nagy kárt, ha leér az aszfaltra. (Ha leértek, szikráztak is, mint az a híres 91-es felvételen is látszik, ahol Mansell megelőzi Sennát a barcelonai célegyenesben.)
Ha közelebb van a földhöz, a szárny nagyobb leszorítóerőt képes kifejteni arányaiban kisebb légellenállás mellett. Minél magasabbra helyezik, annál jobban romlik a hatékonysága. A szabályváltozások egy időben egyre feljebb kényszerítették, hogy csökkentsék a leszorítóerőt és így az elérhető kanyarsebességet.
 

Legális vagy nem legális?

A német futam utáni ellenőrzésen a helyzet tisztázása érdekében az FIA újra megvizsgálta a szárnyakat, de jóváhagyta őket, mert a szabályoknak megfelelnek. A szabály pedig az, hogy a szárny végére helyezett körülbelül 50 kg-nyi terheléstől nem szabad 1 cm-nél jobban lehajlania a szárnynak. Ha ezen belül marad a deformáció, akkor a szárny szabályos
 

A való világ

A versenypálya realitásában ez egy igen lassúcska kanyarnak felel meg. Ahogy nő a sebesség, nő a szárnyon ébredő leszorítóerő és már egy közepes sebességű részen is bőven meghaladja az 50 kg-ot. Nyilván az összes csapat úgy tervezi meg, hogy a szabályok adta kereteken belül maradjanak és ha tovább hajlik versenykörülmények között, az nem olyan nagy baj. Bár a szabályok szellemével ez ellentétes, hiszen az előírja, hogy az aerodinamikai elemek nem mozoghatnak, elkerülhetetlen, hogy terhelés alatt deformálódjanak – de épp erre való az inspekció, ami számszerűsíti, hogy milyen határok között kell maradni. Más kérdés, hogy a fentiekből látható, hogy az első szárnyak terheléses vizsgálata kissé alultervezett.
 

A Red Bull szárnya

Már az év elején látható volt a belső kamerák felvételein, hogy az RB6-os szárnya nagy sebességnél lekonyul. Lehet, hogy amellett, hogy megfelel a szabályoknak, a további 50 kg-nyi terhelésre lineárisan egy újabb centit görbül lefelé, de az is lehet, hogy ügyes anyaghasználattal elérték, hogy még nagyobbak legyenek az eltérések.
 

Korábbi esetek

A kilencvenes években a hátsó szárny volt a figyelem középpontjában. Az első trükk az volt, hogy hátrafelé hajlik a felfüggesztési pont körül, csökkentve a légellenállást. Erre az FIA bemutatott egy ellenőrzési módszert, hogy kiküszöböljék az ilyen trükközést. Ekkor azt találták ki a csapatok, hogy majd a szárnylapok deformálódnak a terhelés alatt, az FIA rövid úton ezt is megakadályozta.
 
Ehhez képest az idei első szárny-probléma már ismert volt az év eleje óta az FIA-nál, a testület mégsem érezte szükségét sem akkor, sem a Német Nagydíjon, hogy változtasson a vizsgálati módszereken (erre egyébként minden joga megvan).
 

Merre tovább?

Most, hogy az FIA legálisnak minősítette a megoldást, a többiekek a sor, hogy lemásolják azt. Persze semmi sem zárja ki, hogy a testület később meggondolja magát és akár a biztonságra vagy másra hivatkozva megnövelje a vizsálatnál alkalmazott terhelést.
 
Akit ennél mélyebben érdekel a téma, bővebb leírást találhat angol nyelven Scarbs F1 blogján, illetve még itt:
Ez már több a soknál (Hunnylander blogján, magyarul)
Flexible friends (Darren Heath F1 fotós blogján angolul, plusz a hockenheimi képek)
 
Update: Az FIA módosítja az első szárny terheléses vizsgálatát
 
Ahogy az sejthető volt, az FIA élve a módosítás jogával, megemeli a vizsgálatkor az első szárnyak véglapjára helyezendő súlyt 500N-ról 1000N-ra (kb 100 kg-ra). Ugyanakkor azt is vizsgálni fogják, hogy a szárnyak és a padlólemez valóban fixen van-e az autóra rögzítve.

 

4 komment

Címkék: f1 autó forma 1 formula 1 red bull

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

7 kulcsmomentum a 2010-es szezon első feléből

2010.07.24. 21:25 Putz Patrik

A patkó leesett, az ország elveszett – mondja a mese –, legközelebb jól verd be a szeget. Hogy egy apróságon mi minden múlhat, többször is mutatta nekünk már ez a szezon. Íme hét olyan momentum, ami alapvetően befolyásolta több versenyző végeredményét, és így magát a világbajnokságot. 

1. Button kicsúszása Ausztráliában

Jenson az intermediet gumikon lassabb volt az előtte haladóknál, egyre jobban lemaradt csapattársától, így nem sokat kockáztatott, amikor gyakorlatilag elsőként cserélt slickekre. Az első körét feszülten figyelte az összes csapatvezető, ha jók a részidejei, a többiek sem várnak tovább, bejönnek a száraz gumikért. Button pár kanyar után kicsúszott – ez arra utalt, hogy a pálya még alkalmatlan a slickekre. De nem volt az. Button a kör hátralevő részében remek részidőket ment, ám ekkor a kicsúszása miatt bizonytalankodó stratégák még kivártak. Még egy kör telt el, mire az ellenfelek lépni mertek: mindenki bejött a slickekért. Addigra Button tetemes előnyre tett szert. Csak Kubica és Vettel tudott előtte visszajönni a pályára, de előbbit megelőzte a már üzemmeleg gumijain, utóbbi később kiesett. Íme a logikai bukfenc lassított felvételen: Button nemhogy kicsúszása ellenére nyert Melbourne-ben, hanem pontosan ez kellett a győzelméhez. Ha nem csúszik ki, nem kerülhetett volna nyerő helyzetbe. 
 

2. A kvalifikáció alatt leszakadó eső Malajziában

Kapitális hibának tűnt az élcsapatok bénázása a maláj Q1 alatt. Az elején, amikor még csak vizes volt a pálya, nem jött ki a Ferrari, a McLaren és a Mercedes. Amikor leszakadt az ég próbálták menteni a menthetőt, de többnyire későn – egyedül Button tudott volna bejutni a Q2-be, de ő meg kicsúszott. Két oka volt a totojázásnak: a csapatok későbbre számolták az özönvizet, és úgy gondolták a Q1 végén még simán tudnak egy gyors kört futni. A másik ok, hogy nem egyszerűen be akartak jutni a Q2-be (ahhoz elég lett volna pár biztonsági kört autózni), hanem kivártak, mert a lehető legjobb időeredményre törekedtek. Ugyanis az a pletyka járta a boxutcában, hogy ha leszakad az ég, akkor a Q2 és a Q3 elmarad és a Q1 alapján hirdetnek rajtrácsot. Nem jött be. 
 

3. Az elmaradt felhőszakadás a Kínai Nagydíj elején

A verseny elején majd’ a teljes mezőny berobogott vizes gumikért amikor elkezdett esni, és csak páran kockáztatták meg, hogy ez nem is lesz olyan komoly zuhé. Ők döntöttek jól.
 

4. A tempó Törökországban

A Red Bull és a McLaren harca, ha rövid ideig tartott volna, minden simán alakul. Azonban kialakult egy állóháború, ahol Webber erőn felül menekült, a McLarenek pedig szintén felcsavarva csak nem akartak lemaradni. Mindez olyan magas fogyasztást eredményezett, ami a csapatokat is meglepte. Előbb Webber stratégiája fogyott ki a szuflából (nem tarthatta tovább azt a tempót, akkor sem, ha a McLarenek gyorsabbak), ami a Vettellel történő ütközéséhez vezetett, majd a McLareneknek is vissza kellett venni. Viszont ez náluk sem ment teljes szinkronban és mosolygó egyetértéssel, amint azt láthattuk később. 
 

5. Eső vasárnap reggel – Kanada

Nem is a verseny alatt történt, és nem is az időmérőn, mondhatnánk. Ám az eső, ami vasárnap délelőtt a maradék gumit is lemosta az amúgy is minimális tapadást biztosító kanadai pályáról, felborította a műsort. A Red Bull keményebb gumijai sem tartottak sokkal tovább, mint az ellenfelek lágyabb abroncsai. Így Vettel és Webber hiába áldozta fel a kvalifikációs helyezést, hogy a keményebb gumikon hosszabb első etapot mehessenek, az eső elmosta előnyüket.
 

6. Webber repülése, Valencia

A beszámolók szerint Webber még le sem ért, Charlie Whiting már elkezdett intézkedni a Safety Car beküldését illetően. De a körülmények azon összjátéka, hogy az FIA a baleset súlyossága miatt azonnal küldte a biztonsági autót, hogy az felvezethesse és az orvosi kocsi útját (így a Safety Car nem várta be az élen haladót), ugyanezen okból megtiltotta annak megelőzését, továbbá, hogy a mezőnyt kettévágva ért be a SC, azt eredményezte, hogy Hamilton, Alonso és Massa beragadt mögéje. Hamilton ennek ellenére megelőzte, Massa mögött Kubica pedig már a boxba hajthatott egyenest. A két Ferrari súlyos pozíciókat vesztett – és csak ők. A mezőny maradék része egymáshoz képest nem sokat változott. 
 

7. Kubica Renault-jának féltengelye, Silverstone

Alonso és Kubica hatalmasat csatázott, majd egy vitatható manőverrel Alonso megelőzte a lengyelt. Charlie Whiting jelezte a Ferrarinak, hogy vissza kellene adni a helyezést, ám a Ferrari előbb hezitált, majd mire vállalták volna a retorziót, Kubica autójának baloldali féltengelye felmondta a szolgálatot. Mikor Kubica kiesett, nemcsak a saját pontjai vesztek el, de Alonsó versenyét is lenullázta (hiszen innnetől már lehetetlen volt visszaadnia a pozíciót, ergo a büntetés elkerülhetetlenné vált).
 
A fenti esetekben csak azokra a dolgokra koncentráltam, amik legalább két, a vb-pontverseny első feléhez tartozó versenyző eredményét befolyásolták. Kimaradtak tehát azok az esetek, ahol például egy műszaki hiba miatt a toronymagas esélyes elbukta a vezető helyet (teszemazt Vettel Ausztráliában) vagy egy másik saját hibája okán vesztett tucatnyi pontot (lásd Alonso Monacóban) és az ellenfelek ebből szimplán profitáltak, előre lépve egy-egy helyet.

 

Szólj hozzá!

Címkék: f1 autó forma 1 formula 1

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Tedd hidegre az ellenfeled! Trükkök és fejlesztések a 2010-es szezon első felében

2010.07.14. 09:00 Putz Patrik

Az idei év első fele a fejlesztésekről és azok másolásáról szólt. Szinte minden élcsapat előállt valamilyen innovatív megoldással, amelyet a szezon előtt a lehető legtökéletesebbre csiszoltak. 

Eleve nehéz egy konkurens csapat megoldását hatékonyan lemásolni, még nehezebbé teszi ugyanezt az évközbeni teszt-tilalom, ám a valódi kényszerzubbonyt az jelenti, ha az adott alkatrészt homologizáltatni kell. Idén ugyanis bevezette az FIA a homologizációs rendszert, azaz egyes alkatrészeket a szezon előtt jóvá kell hagyatni és az évad hátralevő részében tilos azon módosítani, kivéve az egészen különleges és indokolt eseteket. Hasonlít a rendszer a motorokra vonatkozó fejlesztések befagyasztásához, csak rövidebb időre szól.

Amennyiben egy csapat olyan fejlesztéssel rukkol elő az évad elején, ami nemcsak számottevő versenyelőnyt jelent, de egy homologizálandó alkatrész is szerves része a megoldásnak, a siker a szokásosnál is édesebb. Néha olyannyira nehéz lemásolni a fejlesztést, hogy azt is mondhatjuk, az ellenfelek kétszer kimaradnak a dobásból. 

A Ferrari keréktárcsája

Tavaly év végén betiltották a fix kerékfedők alkalmazását, mondván, hogy azok mozgó aerodinamikai elemek. Csak olyan felni használható, amely anyagában homogén, ezzel kizárták az olyan szénszálas plusz tárcsák használatát is, amelyek a fix kerékfedők előtt igen népszerű megoldásnak számítottak. A Ferrari azzal kerülte meg a szabályokat, hogy egy-egy légterelő tárcsát szerelt az első kerekekre, de úgy, hogy ezen tárcsák ugyanolyan fémből készültek, mint maga a felni, így, ha szorosan is, de a megoldás a szabályokon belül maradt. A keréktárcsák homologizálandó alkatrésznek számítanak, évközben nem módosíthatók, a többiek így idén egyáltalán nem tudják lemásolni a megoldást.
Trükkfaktor: 10/5
Másolásvédelem: 10/10

A Mercedes szívócsatornája

Az évad elején mindenkit meglepett a gyári Mercedes alakulat a szívócsatorna szokatlan beömlőjével, ami sokkal szélesebb a szokásosnál, és a közepén egy merevítőlemez halad át. A beömlőnek ez a része a váznak (a pilóta túlélőcellájának) olyan szerves része, amely egy borulás esetén kellő szilárdságával kell védje a sofőrt. A túlélőcella szintén nem módosítható évad közben, még akkor sem, ha a csapat vállalná az újabb törésteszt költségeit. Az igazi meglepetés a barcelonai futamon érkezett: a módosított aerodinamikai csomag módosított beömlőt is tartalmazott. A függőleges merevítőlemez maradt a helyén (ekkor kiderült, hogy a Mercedesnél valójában csak ez az elem a túlélőcella része), a beömlő azonban hátrébb költözött. Amellett, hogy ez ideálisabb áramlásokat eredményez a hátsó szárny felé, a fő előnyt a rövidebb szívócsatorna jelenti. Idén a csapatok a nagyobb tank miatt hátrébb költöztették a motort, így az ideálisnál hosszabb lett a szívócsatorna, ez pedig némi teljesítményveszteséget jelent. Kivéve a Mercedesnél.
Trükkfaktor: 10/7
Másolásvédelem: 10/10

A McLaren F-csatornája

Az F-Duct azaz F-csatorna olyan bonyolult, hogy részletesen egy későbbi posztban foglalkozom majd vele. Egy mondatban a lényeg: az egyenesekben nagyobb végsebességhez segíti a versenyautót.

A megoldás trükkök egész csokrát tartalmazza onnantól, hogy egyáltalán nincs benne mozgó alkatrész, illetve nem mozgat semmilyen elemet (így szabályosnak számít), egészen odáig, hogy a vezérlést a pilóta végzi, neki pedig szabad mozognia, illetve az áramlások útjába állnia. A McLaren eredeti F-Ductja két beömlőt tartalmaz, ezek egyike a túlélőcella orrának tetején található, így a csapat abban bízott, hogy nehéz lesz lemásolni. Ráadásul nemcsak be kell vezetni a vázba a levegőt, de hátra is kell vezetni onnan. Mindezek ellenére a riválisok mindenféle kábelezési csatornákat kihasználva megoldották a levegő be- illetve kivezetést és végül hatékonyan lemásolták az F-csatornát.
Trükkfaktor: 10/10
Másolásvédelem: 10/7

A Red Bull fúvott diffúzora

A korábbi posztban részletezett megoldás nem élvez olyan homologizációs előnyt, mint a fenti trükkök nagy része, ám az aerodinamikát hatékonyan segítő a motorvezérlés már nehezebben másolható.

"Szünetmentes" kipufogó. Turbómotoros versenyautóknál gyakran alkalmazott trükk, hogy a gázelvételnél üzemanyagot juttattak a kipufogóba, hogy azt ott begyújtva a kitáguló gáz továbbra is hajtsa a turbót, fenntartva a turbónyomást, amely a gázelvételt követő gyors gázreakcióhoz elengedhetetlen. Könnyen elképzelhető, hogy a forró kipufogógáz helyett a még forróbb lángokat nyelő leömlő és turbó mekkora hőterhelésnek van kitéve. Bár most az F1-ben szívómotorok vannak, ezekkel is elérhető hasonló hatás (persze itt nem azért, hogy turbót pörgessenek), megfelelő üzemanyag-adagolással gyújtásvezérléssel. Ilyenkor gázelvételnél a motorfékről az üzemanyaghiány, illetve a gyújtás megszakadása gondoskodik, nem pedig a záródó fojtószelep, de maga a légáram szinte folyamatos maradhat. Ezen kívül szükséges még, hogy a kipufogószelepek, leömlők, a kipufogó és annak környéke készen álljon az extrém hőterhelésre.

A Red Bull megoldása tehát tökéletesen kihasználja motor segítségével a fúvott diffúzor potenciálját, de ezt a terhelést a motor így is csak rövid távon viseli el, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy csak az időmérőkön használják. Ennek tudható be, hogy az RBR a versenyeken nem tudott olyan nyomasztó fölényt produkálni, mint az időmérőkön.
A fúvott diffúzort sem igen tudják tökéletesen másolni az ellenfelek, a motor kiegészítő trükkjei pedig végképp nehezen utánozhatók. Nem lehet kellő indokok nélkül a kipufogószelepekhez nyúlni, korlátozottak a motortesztelési lehetőségek (a fejlesztő mérnökök nagyjától mindenütt megváltak), végül a kockázat is igen nagy, hiszen az évi 8 motorból senki sem dobálhat ki párat azért, mert egy marginális előnyt hajszolt.
Trükkfaktor: 10/10
Másolásvédelem: 10/10

2 komment

Címkék: mercedes ferrari f1 autó forma 1 mclaren formula 1 red bull aranylaci diffuzor f duct

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Mass Damper és J-Damper

2010.07.12. 23:47 Putz Patrik

Két lengéscsillapító megoldás az F1 világából, mely sorsát tekintve különbözőbb már nem is lehetne. Az egyik a legprimitívebb közúti autók világából érkezett, és a mai napig felbukkan az autóiparban, a másik olyan bonyolult, hogy egy ideig aligha látjuk viszont a saját kocsinkon. Végül a primitívet betiltották, a bonyolultat a mai napig használják.
 

A Mass Damper

2006 nyarán lett beszédtéma a Renault által kifejlesztett megoldás, az ellensúlyos lengéscsillapító, a Mass Damper. Mire beszédtéma lett, már jó ideje használták, ám azt követően hamar tiltólistára került. Aki még emlékszik: abban a szezonban Alonso és Schumacher nőtt a riválisok fölé, párharcuk a vb-címért egy folytonosan váltakozó, izgalmas csata volt. A nyár folyamán a Renault egy időre hátrányba került – éppen akkor amikor a Mass Dampert betiltották.
 
De nézzük, mi is ez a szerkezet: képzeljünk el egy csőben csúszkáló tömör, nehéz hengert, amelyet két rugó fog közre. Ha ezt beépítjük egy autóba – a kasztinra szereljük, nem a futóműre! –, akkor a karosszéria bizonyos rezgését igen hatékonyan csillapítja (persze más rezgéseket felerősíthet, de most koncentráljunk az előnyökre). Az elgondolás olyannyira nem új, hogy már a Citroen 2CV-ben, azaz a Kacsában is ilyen lengéscsillapítókat találunk, és olyannyira hatékony, hogy a második generációs CLK Mercedesek orrában is ott leng kétszer kilenc kilogrammnyi súly, amely a kormányon és a belső térben keletkező vibrációkat oltja ki, mégpedig igen jól. Mivel az F1-es autók a feszes futómű-puha gumi kombináció okán gyakran nehezen kezelhető rázkódással-pattogással reagálnak az útegyenetlenségre és a kerékvetőkre, a Renault-nál felmerült, hogy ezt lehetne ilyen rugón csüngő ellensúllyal kezelni. 2005-ben még csak kipróbálták, ám amikor bevált, a 2006-os autót eleve úgy tervezték, hogy abban szerepet kapott az orrkúpban függőlegesen elhelyezkedő lengőteher. Ez egyben azt jelenti, hogy a futóműben található hagyományos lengéscsillapító elemeket is úgy készítették, hogy eleve belekalkulálták a másik rendszer hatását. A többi csapat lemásolta a trükköt, a pletykák szerint összesen hét csapat használt ilyet, de a McLaren nem nézte tétlenül a riválisokat és bepanaszolta az FIA-nál a Renault-t, hogy szabálytalan alkatrészt használ (ők ekkor már bőven használták a J-Dampert, de erről majd később). Merthogy ez a lengéscsillapító tényleg súrolta a szabálytalanság határát (több területen is, de leginkább nem rögzített ballasztként szegett szabályt). Az FIA tiltása után a Német Nagydíjon tevékenykedő félig meddig független technikai testület (az FIA alá tartoznak, de önálló döntést hozhatnak az adott versenyen, viszont a döntést magaz az FIA is megtámadhatja) mégis engedélyezte volna a használatát. A Renault a későbbi retorzióktól tartva inkább nem használta a kérdéses rendszert, és jól is tette, minthogy az FIA a tiltás elleni fellebbezésüket elutasítva véglegesen tiltólistára tette a hasonló lengőterhek használatát. Az érdekesség azonban az, hogy nem amiatt tiltották be, hogy mozgó ballasztként viselkedik, hanem mert az orrban elhelyezve a szárny magasságát befolyásolja, azaz mozgó aerodinamikai elemként funkcionál.
 

A J-Damper

Ugorjunk két évet előre. 2008-ban a J-Damper lett az aktuális sztár – bár korábban is az volt, egy ismeretlen, ám annál hatékonyabb összetevő képében, ami épp a McLareneket segítette a sikerekhez. 2008 nyarának végétől viszont egyszerre elérhetővé, mi több, megvásárolhatóvá vált a riválisok számára is, ami igen ritka szituáció az F1 világában.
 
Egy olyan találmányról van szó, amely a mechanikus lengést egészen hasonlatossá teszi az elektronikus rezgőrendszerekhez, és mindehhez egy lendkereket használ fel, amelyet a rugó és lengéscsillapító közé (mellé) beépítve még jobb tapadást biztosít a keréknek. A rendszer lelke működés szempontjából hasonlít egy búgócsigához, amit a berugózó rugóstagnak meg kell pörgetnie, és amely meg kell hogy álljon, majd visszafelé forogjon ahhoz, hogy a rugóstag kinyújtózkodhasson. Mindezzel akkora tehetetlenséget adnak a futóműnek, mintha megnövelték volna a rugózatlan tömegét (anélkül, hogy valóban megnövelnék), azaz mintha hatalmas, és nehéz felniken gördülne az autó. Bár mindenütt azt tanítják, hogy a rugózatlan tömeget csökkenteni kell, az F1 világában, ahol ballonos gumikon gördülnek az autók, ellenben pár centi mindössze a rugóút, olyan helyzet adódhat, ami eltér a hétköznapi autók világától. 
 
A J-Dampert egy cambridge-i egyetemi professzor, Malcolm Smith találta fel, és szabadalmaztatta, aztán a McLaren megegyezett az egyetemmel, hogy egy ideig kizárólagosan használhatják a találmányt. Először a 2005-ös imolai edzésen vetették be, versenyen pedig az azévi Spanyol Nagydíjon debütált: Raikkönen meg is nyerte a futamot. Hogy a versenytársakat tévútra vezessék, házon belül J-Dampernek nevezték az eszközt, (a McLarennél mindent random névvel illetnek, hogy nehezítsék a kémkedést. A városi legendákkal ellentétben így született az F-Duct elnevezés is). A félrevezető név be is vált, amikor ugyanis 2007-ben az eszköz tervei átszivárogtak a Renault-hoz, azok nem értették mi ez, és a nevéből pláne nem bírták kitalálni... 2008-ban aztán lejárt a kizárólagos egyezség időtartama, a Cambridge-i egyetem az év közepétől már a Penske Racing Shocks nevű céggel volt szerződéses kapcsolatban. (Ha ismerős a név, az nem véletlen, Roger Penske csapata nem egyszer nyert az amerikai nyitott szériákban, a tizenöt Indy 500 győzelem magáért beszél, a Penske Racing leányvállalata az említett lengéscsillapító-specialista cég). Innentől pedig bármely csapat megvehette a kész rendszert (azok is, akik közben a publikus kutatási eredmények alapján maguk is elkezdtek hasonlót fejleszteni), így ma már az F1 szerves, bár kevésbé reflektorfényben lévő része.

1 komment

Címkék: f1 autó forma 1 renault mclaren formula 1 aranylaci mass damper j damper

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Safety Car & Delta Time

2010.07.09. 09:00 Putz Patrik

Valenciában idén már másodszor kavart vihart a biztonsági autós fázis nehezen követhető szabályzása. Itt nem Hamilton kihágására kell gondolni (az a része könnyen követhető), hanem arra, hogy a biztonsági autó behívásakor többen túl gyorsan tették meg a pálya adott szakaszát, amiért később időbüntetést kaptak. Ezt és a virtuális Button-Alonso párharcot vesszük górcső alá.

Lassan járj

Mindenki számára világos, hogy amikor baleset történik egy futamon és behívják a safety car-t, ellentétes érdekek képződnek. Bár előzni nem lehet, és elviekben a biztonsági autó mögött felsorakoznak az autók, nem lehet gyorsan hajtva előnyhöz jutni, azonban, ha valaki a boxba siet kerékcserére (vagy korábban tankolásra), érdemes a lehető leggyorsabban haladnia. Ez arra csábítja a pilótákat, hogy ott is gyorsabban haladjanak, ahol mentés folyik, tehát veszélyt jelent. A korábbi években az volt a megoldás, hogy egyszerűen lezárták a boxutcát, így elvileg senki sem siethetett. A gyakorlatban ezzel két probléma is volt. Az első az, hogy amikor történt egy jókora baleset, mindenki igyekezett addig bemenni a boxba, amíg nem hívták be a biztonsági kocsit, hátha letudja a cserét a döntésig és nem fogja meg a boxutca végén a piros lámpa. Azaz újfent gyorshajtásra ösztökélte a pilótákat. A másik probléma akkor jelentkezik, ha valakinek kifogy a benzinje - mint az történt a Piquet-piruett fémjelezte szingapúri versenyen, amikor többeknek is be kellett menni tankolni, hiába volt lezárva a boxutca.
Ezért vezették be tavaly az egységes ECU (motor-vezérlőelektronika) által vezérelt szabályzottan lelassított tempót, amit a delta time hivatott segíteni.

A delta time

Az ECU ebben az esetben nem a motort vezérli, hanem a pilótát. Tavalytól, amikor olyan helyzet adódik, hogy be kell jönnie a biztonsági autónak, a versenyzők a kormány tetején (vagy a kormány felett, a műszerfalon) lévő kijelzőre kapnak egy segítséget, hogy mennyi idő alatt szabad elérni a következő mérőpontig - ez a delta time. Ez tulajdonképpen egy visszaszámláló, mielőtt nullához érne, nem szabad átlépni az első számú safety car line-t.

Safety Car Line. Két ilyen vonal van a pályán idéntől. A boxutcából kivezető sáv végén van a második számú, és a boxutca előtt az első számú (sajnos ez a fajta számozás kissé zavaró). Több funkciója van: amikor beküldik a biztonsági autót, akkor a delta time szerint kell megközelíteni, ahogy az fent olvasható. Továbbá, amikor elhagyja  pályát a safety car, az első számú vonaltól lehet előzni (korábban csak a start/célvonaltól lehetett). A többi funkció itt olvasható, angolul.

Ez segít abban, hogy mindenki ugyanúgy lassíthasson, senki ne tegyen szert előnyre, amíg a mentés folyik. Ám mint kiderült, ezzel is van probléma.

Nico Rosberg tavaly a japán futamon egy safety car fázis alatt gyorsabban tette meg a boxba vezető utat, mint azt szabadott volna, és ezzel a boxban meg is előzte Heidfeldet és Barrichellót. Levegőben lógott, hogy megbüntetik, ám nem tették, mert mint kiderült, önhibáján kívül hajtott gyorsan. Megjelent ugyan a kormány kijelzőjén az idő, amihez igazodni kell, de rögtön utána ez eltűnt és a NO FUEL felirat jelent meg, minthogy fogyóban volt az üzemanyag. Rosberg lassan ment, megpróbálta belőni a szabályos tempót, ám a sebessége, ha picivel is, de több volt, mint a valóban szabályos tempó. Kiállt, tankolt, visszaállt - és mindeközben szerzett két pozíciót.
Most jön a csavar: mondhatta volna az FIA, hogy márpedig az elektronikát úgy kell programozni, hogy holmi “no fuel” ne írhassa felül a delta idő kijelzését, ám ezt a programozást az FIA szakemberei végezték - ezt ugyanis szintén az FIA által biztosított, sztenderd ECU szabja meg. Az FIA döntött úgy korábban, hogy a benzinfogyás jelzése magasabb prioritást élvez, mint a delta time. Így végül nem is büntették meg Rosberget...

Boxba menet

A 2010-es valenciai eset azért volt nehezen kivédhető a pilóták részéről, mert már a fél mezőny éppen a boxba robogott befelé (Kubicától kezdve), és mikor meglátták a delta time-ot a kijelzőn, már késő volt, a pálya harmadik harmadának a legvégén jártak. Az egy padlógázas rész, egészen az utolsó kanyarig - ám ha a boxba igyekszik az ember, ahogy ők tették, akkor nagyjából ott kezd el fékezni, ahol az első számú safety car vonal van. Letudták a boxkiállást és valószínűleg sejtették, hogy ezért még büntetést fognak kapni.

Alonsónak hirtelen sürgős lesz

Mikor bejelentették, hogy vizsgálják a gyorshajtásokat, a Ferrarinál először higgadságra intették Alonsót, úgyis büntetést kapnak az elöl haladók (kivéve Vettelt és Hamiltont). Aztán Alonso az utolsó körökben váratlanul teljes erővel támadni kezdte az előtte haladó Buemit. De miért is?

Mint mindenki, ők is a szokásos húsz másodperces büntetéssel számoltak, így akár még a harmadik helyre is volt esély - Kobajasi ekkor még nem cserélt kereket, az általa feltartott Button meg nem szerzett még húsz másodpercnyi előnyt. Amikor a japán a boxba hajtott, Button felgyorsult, de nagyon: megfutotta a verseny leggyorsabb körét. A McLarennél is húsz másodperces büntetésre számíthattak, és nem szerették volna, ha Alonso ölébe pottyan a harmadik hely. Alonsónak ekkor egyetlen reménye maradt: megelőzi Buemit, amilyen gyorsan csak lehet, és húsz másodpercen belül tartja a különbséget Buttonnal szemben.
Végül sem az előzés nem jött össze a spanyolnak, sem a büntetésekből kinéző pontcsokor, mindössze öt másodpercet kaptak a többiek (bár ezzel legalább Buemit megelőzhette).

A csapatvezetők közül többen céloztak arra, hogy további csiszolgatásra szorul a szabályrendszer. Számukra jó hír, hogy Todt megválasztása óta mintha felpörögtek volna az FIA malmai, a monacói Alonso-Schumacher előzést követően is hamar pontosították a szabályokat.

2 komment

Címkék: ferrari f1 autó forma 1 mclaren button alonso formula 1 safety car ecu aranylaci safety car line biztonsági autó

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A diffúzor - egyszerűen

2010.07.07. 11:16 Putz Patrik

Az F1 autók hátulján van egy furcsa elem, amin sokat dolgoznak a csapatok, sokat beszélnek a kívülállók, ám a megértése korántsem olyan egyszerű. Elsőre legalábbis nem. Mégpedig azért nem, mert az áramlástan néhány ponton ellentmond a józan paraszti észnek.

Gyors-gyors-lassú

Ha egy csőben gyorsan száguld a levegő, ott lecsökken a nyomása, míg, ha lassan megy, vagy áll, akkor akkor nagyobb a nyomása. Ha azon a részen, ahol gyorsan megy a levegő, a cső falán nyitunk egy kis nyílást, azon nem kifelé fog fújni a levegő, hanem befelé áramlik (most ne törődjünk a veszteségekkel, képzeljük, hogy a csövet az elején fújja valami kompresszor, a végén meg pont ugyanannyira szívja egy porszívó, a környezeti nyomás pedig a megszokott).

Az F1-es autót úgy alkotják meg, hogy a kocsi sima haslemeze alatt gyorsabban áramoljon a levegő a hátulja felé, mint amúgy tenné. És főleg gyorsabban, mint a kocsi felett - így felül nagyobb lesz a nyomás, mint alul, és leszorítóerő keletkezik. Persze a lapos has még nem elég, ehhez kell még valami.

A diffúzor

A lapos has végénél egy ponton a kocsi alja elkezd felfelé kanyarodni. Ebben az áramlás szép fokozatosan visszalassul a környező sebességre. Képzeljük el egy gyors folyású folyó kiszélesedő deltáját, ahogy beleömlik egy állóvízbe. Ahogy szélesedik a delta, úgy lassul le a víz sebessége, hiszen egyre nagyobb teret kell kitöltenie. Ugyanígy lassul le a gyors a levegő a diffúzor alatt. Ahogy az autó halad előre, a diffúzor mögötti teret megpróbálja kitölteni a levegő. Ideális esetben a mozgó autó mögött újra megállna a levegő (ez persze nem pont így történik, de szeretne), azaz, ha 200-al megy a kocsi, ezen a ponton a kocsitest és a diffúzor végén hátrahagyott levegő különbsége 200 km/óra. És ha visszaemlékszünk, ez már a “visszalassult” levegő. Ahogy egyre előrébb (értsd: hátulról előrefelé haladva) vizsgálódunk a diffúzor alatt egyre gyorsabb levegőt találunk, hiszen ugyanaz a levegőmennyiség, amit a kocsi hátrahagyni kíván, egyre szűkebb keresztmetszen kell keresztüljusson. Gyakorlatilag a diffúzor, ez a táguló delta-tölcsér kiszippantja a levegőt a kocsi alól - mint egy gumiszalagot, kirángatja a kocsi alól. A szívóhatás maximuma éppen azon a ponton van, ahol a diffúzor elkezdődik - manapság a hátsó tengely környékén.

Mivel egy kép többet mond ezer szónál, ajánlom nézegetni a témában a Racecar Engineering cikkét, sok-sok illusztrációval.

Ez a poszt az index.hu/blog.hu Arany László bloggerbajnokságán első díjat nyert.

Szólj hozzá!

Címkék: f1 autó forma 1 aerodinamika formula 1 aranylaci diffuzor

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

A fúvott diffúzor (blown diffuser), a Red Bull csodafegyvere

2010.07.05. 01:27 Putz Patrik

Az F-Duct mellett a fúvott diffúzorról jóval kevesebbet lehetett hallani, pedig a Red Bull erőfölényében nagy szerepet játszik. Azonban kevésbé feltűnő, mivel meglehetősen eldugott helyen van, így az átlagember legfeljebb azt vehette észre, hogy a Red Bull kipufogója lejjebb végződik, mint a többieké.

Szólj hozzá!

Címkék: f1 autó mclaren red bull adrian newey kipufogo aranylaci diffuzor

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

10 tévhit a Formula 1-gyel kapcsolatban

2010.07.03. 09:14 Putz Patrik

1. „Az üldöző a kanyarokban utoléri az előtte haladót, mert jobb a fékje, míg az elöl haladó az erősebb motorja/jobb gyorsítása miatt elnyúlik az egyenesben”
A legnagyobb tévedések egyike. Ha konstans 0.5 másodperc a lemaradása az üldözőnek, az egy lassú kanyarban, kb. nyolcvannál olyan 11 méter körüli lemaradás, míg a célegyenesben 300 km/h körül több mint negyven méter. Ehhez pedig minden egyenesben meg kell nyúljon a méterben mért távolság és minden féktávon le kell csökkenjen. És amíg a fizikában v=s/t képlettel számolnak, ez így is marad. Ráadásul, amíg nincs előzési közelségben két pilóta, a távolságot időben mérik. Nem szemre. 
 
2. „Az üldöző képtelen közel kerülni az előtte haladóhoz”
Lehet, hogy nem is akar. A mai F1 átka, hogy a boxban előzni a legegyszerűbb – még tankolás nélkül is. Például, ha valaki (legyen Z) a harmadik helyen haladva láthatóan nem marad le a második mögött (ő legyen Y) körökig, de nem is kerül közelebb hozzá, az nagy valószínűséggel spórol a gumikkal, visszavett a keverékből, hogy később tudjon gyorsulni, így előzhet a boxban. Sőt, ha közvetlenül előzésekkel próbálkozna, akkor védekezésre kényszerítené a másodikat, aki, mivel az íveket kell védenie, picit lassulna, leszakadna a legelsőtől (őt nevezzük X-nek), így még jobban feltartaná emberünket a harmadik helyen. Ha viszont hagyja futni egyedül, a leggyorsabb tempójában, akkor, amennyiben a boxbeli előzés után letudja Y-t máris sokkal közelebb van X-hez, mintha erőlködött volna az előzési próbálkozásokkal! Na, az ilyen dolgok miatt olyan unalmas néha az F1...
 
3. „Hát ez széthajtotta a motort”
A mai motorokat fordulatszám-határolóval látják el, csak addig pörgethetők, amíg bírják. Kicsit tovább lehet forgatni, ha előzni akar a pilóta, benyom vagy elteker egy gombot a kormányon és hajrá. De az is korlátozott időben, mennyit lehet ezt a funkciót használni, és ezt is pontosan kiszámolták a mérnökök. Verseny közben talán csak azzal lehet tönkretenni egy motort, ha a kocsi alját a kerékvetőkhöz verjük minden kanyarban, vagy egy erre alkalmas pályán folytonosan az előttünk haladó szélárnyékában autózunk. Mással nemigen. 
 
4. „A harmadik helyezett a verseny utolsó szakaszában nagyon lelassult, nem érte volna utol a másodikat”
Ha a negyedik messze mögötte volt, a másodikat meg nem lett volna esélye a pályán megelőzni, akkor nyilván spórolni kezdett a technikával. Pláne, ha a motornak még két versenyt ki kell bírnia, akkor az lenne a csoda, ha nem ezt tenné.
 
5. „Úristen, mennyivel lassabb a lekörözött, Alonso úgy ment el mellette, mintha az állna! Na, ilyen nagy a különbség a Ferrari és a Toro Rosso között!”
Korántsem ekkora a különbség. A lekörözésre megvannak a megfelelő helyek, a legmegfelelőbb, ha a lekörözendő egy hosszabb egyenes vége felé, még a féktáv előtt elhagyja a versenyvonalat (kitér a mögötte érkező elől), elveszi a gázt, majd mikor a gyorsabb autó elhaladt mellette, visszatér a tiszta sávba, és a féktávot már ő is ott kezdi. Mivel gázelvételnél egy F1-es kocsi a nagy légellenállás miatt kb. 1G-vel lassul (ez több, mint amit egy átlag autó padlóféknél tud lassulni!) ez csalóka lehet a szemlélőnek. Sokkal nagyobb a sebességkülönbség, mint amit a teljesítménykülönbség indokol, de ez csak azért van, mert a lassabbnak segítenie kell az előzést. De bárhol is érik utol őt, gázelvétellel, néhol fékezéssel segíti elő a helycserét.
 
6. „Verseny után odamentem egy autóhoz, olyan puha volt a gumija, hogy az ujjamat bele tudtam fúrni!”
Tipikus handabanda: egy F1-es gumi üzemi hőmérséklete 100 fok körüli. Ha le is hűlt már 80 fokra, garantált az égési sérülés. Amúgy a gumi tényleg puha, még hideg állapotban is belenyomhatjuk a körmünket, de ettől még a fenti tézis hülyeség.
 
7. „A verseny végére olyan puha a gumi, hogy ki lehet markolni belőle darabokat...”
Ha belemarkolnánk a friss gumiba, megégne a kezünk, lásd fentebb. De ha tényleg ilyen laza szerkezetű lenne, akkor a célegyenes végére szétfröcskölődne a gumi. Háromszáznál igen nagy erők hatnak!
 
8. „Amindenit, de cafatosra koptak ezek az gumik!”
Szögezzük le, van amikor valóban cafatosak, ám koránstem mindig. A parc-fermében felsorakozó kocsikon látható cafrangos formát attól kapják, hogy a versenyzők belegázolnak az ideális ívek mellé szóródott gumicafatokba. Ha ezek felragadnak a kocsira, akkor az autó négy-öt kilóval is nehezebb lesz, ami a mérlegelésnél igencsak jól jön. Legális, elfogadott trükk egyébként. Robert Kubicát azért zárták ki első versenyén a Hungaroringen, mert elfelejtette felszedni ezeket a cafatokat, és a vékonyra kopott intermediet gumikkal már túl könnyű lett a kocsi.
 
9. „Ha régen lehetett a Hungaroringen előzni, akkor most is lehet, csak a pilóták nem elég tökösek”
Régen majd’ 1000 lóerős turbós szörnyetegekkel „gokartoztak” a pályánkon, és tényleg tudtak előzni. Ma jóval gyengébb autók a kifinomult aerodinamikájukkal közvetlenül egymás mögött egy húzósabb kanyart is alig tudnak bevenni. A világ változott, amit régen lehetett, azt most sajnos nem lehet.
 
10. „A nyolcvanas években, a turbó-korszakban ezerötszáz lóerős autókkal mentek az F1-ben...”
Nem voltak azok 1500 lóerősek, bár a nyolcvanas évek közepe táján valóban felülmúlták az 1000 lóerőt, de csak a kvalifikációkon, a versenyre nem lehetett úgy felcsavarni őket. A legendárium aztán kezdte ezeket felsrófolni, maga Rosche, aki a BMW motorért felelős mérnök volt (és ugye a BMW-t tartották a legerősebbnek),  nyilatkozott még a nyolcvanas években 1000 lóerős teljesítményről, aztán a kilencvenes években már 1200-nál is többre emlékezett, pár éve meg azt nyilatkozta, hogy a fékpadon – ami 1400 lóerőre volt méretezve – nem is tudták lemérni a motort, olyan erős volt... de mindez nem jelenti azt, hogy nem voltak azok jó motorok, csak az emlékek szépülnek egyre...

4 komment

Címkék: bmw f1 autó forma 1 turbo kubica paul formula 1 robert aranylaci rosche

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Retrospektív: 2009-es interjú Mario Theissennel

2010.07.02. 00:23 Putz Patrik

A KERS és a többiek

Az alábbi, 2009 nyarán készült interjút a Sport Auto Magazinba szántuk, ám a körülmények közbeszóltak. Előbb a helyhiány akadályozott minket, majd kiderült, hogy a BMW kiszáll az F1-ből. Bár sosem jelent meg, érdekesség van benne bőven - gondoltam, épp jó lesz az aranylaci bajnokságra. Aztán megláttam, hogy jóval több, mint ötezer karakter, de ha a nyereményekről lemondok, talán még értékelhető lesz versenyen kívül.
 

Alább tehát az interjú. Azoknak, akik nem emlékeznének: 2009 első felében igen gyengén szerepelt a BMW-Sauber...

A BMW Sauber vendégei voltunk egy vacsorára, Mario Theissennel beszélgettünk.

Tudják már, mitől lassú az autó, és hogyan lesz újra gyors?
Azt hiszem igen. Látható, hogy néha szenvedünk a gumikon, Monacóban például egyáltalán nem melegedtek be, de ez az aerodinamikára vezethető vissza. Az autónk futóműve kíméletes a gumikhoz, de ha meglenne a megfelelő leszorítóerő, ez nem lenne probléma.
Úgy gondoljuk, már megértettük a probléma lényegét, érkezik a valenciai versenyre egy kisebb csomag, ami az oldaldobozokat érinti főleg, aztán Szingapúrban egy nagyobb csomag, új padlólemezzel.

Valóban előreléptek a fenti két update-tel, gyakorlatilag visszatértek a pontszerző helyekre, sőt Kubica Brazíliában második lett.

Nem tartanak attól, hogy az idei autó fejlesztésével túl sok erőforrást vonnak meg a jövő évi autótól? Akik tavaly felhagytak az azévi autó fejlesztésével és helyette az ideire koncentráltak, most vezetik a vb-t.
Három oka is van, hogy ezt az autót fejlesztjük, amíg lehet. Az első: jövőre nagyon hasonló autók mehetnek, nem lesz nagy horderejű szabályváltozás, legalábbis az aerodinamika terén nem. Amit idén megtanulunk az autóról, azt fel tudjuk használni jövőre. A második: évközben nem lehet tesztelni, ezért csak a versenyhétvégéken tudjuk a változtatásokat kipróbálni, a téli tesztek erre nem lennének elegendők. A harmadik, hogy látnunk kell, hogyan tudunk közelebb kerülni az élmezőnyhöz. Ha sikerül, sokkal magabiztosabbak leszünk a jövő évi autóval kapcsolatban.
Martin Withmarsh a McLarennél azt mondta, hogy ők túlelemezték a fejlesztéseiket, minden aerodinamikai elemről pontosan tudni akarták, hogy hogyan működik, mielőtt alkalmazni kezdték. Ekkor nem sokat fejlődtek, de nemrég visszatértek a régimódi – lemásolom az ellenfél megoldását, felteszem a kocsira és meglátom működik-e – módszerhez és nagyot fejlődtek. Az új dupla diffúzoruk így készült.
Mi is megpróbáltuk lemásolni, de nekünk nem működött jól, mármint a dupla diffúzor. De a mi problémánk az az, hogy az autó alapjaiban nem alkalmas arra, hogy egy ilyen diffúzort a maximális hatékonysággal működtessen. A diffúzor egy rendszer utolsó eleme, és nekünk változtatnunk kell az egész autón, hogy kinyerjük a benne rejlő potenciált. De épp erre készülünk, a szingapúri csomagban ilyen új padlólemezt fogunk alkalmazni.
Az idény legnagyobb meglepetése egyébként az, hogy a szabályváltozások nem szétszórták a mezőnyt, hanem összetömörítették. Pár éve 2-3 másodperc volt a sereghajtók lemaradása, most alig több, mint egy másodperc. Nagyon sűrű lett a mezőny.
Több most a potenciál az évközi fejlesztésekben?
Igen, mindenképpen.
Fel is gyorsult a fejlesztési ütem?
Igen. Nagyjából a duplájára.
Hogy érintette a BMW-t a FOTA azon döntése, hogy jövőre a csapatok nem fogják használni a KERS-t?
Nemrég eldöntöttük, hogy már idén sem fogjuk használni...
Nemrég? A spanyolországi aerocsomag az új oldaldobozokkal már nem ennek jegyében készült?
Nem, az még KERS-kompatibilis volt, csak éppen nem tettük bele. De az új oldaldobozok, amiket majd Valenciában láthat, az már tisztán KERS-mentes. A jövő évi autót pedig szintén nélküle tervezzük.
Rossz döntés volt bevezetni a KERS-t?
Szerintem a KERS az F1 nagy lehetősége volt. Egyrészt újrapozícionálhatta volna a sport arculatát, egy környezetbarát üzenetet sugallva, ahol az F1 úttörő szerepet játszik olyan technológia kifejlesztésében, ami mindannyiunk életére pozitív hatással van. Másrészt igazi kihívás volt, egy új játéktér.
Akkor mi volt a hiba?
Kötelezővé kellett volna tenni. Ha kötelező lett volna, most mindenki KERS-t használna, ilyen egyszerű.
Kidobott pénz volt?
Semmiképpen sem. Alig több, mint egy év alatt annyit fejlődött az F1 által a technológia, hogy az elképesztő. Nemsokára utcai autókba is bekerül, két-három éven belül. Ráadásul nem került annyi pénzbe, mint azt sokan mondják.
Mondhatjuk, hogy akkor ebben Max Mosley-nak igaza volt?
Végeredményben igen.

Akkoriban, amikor még le sem zárult a FOTA különutas stratégiája, a villongások a csapatok szövetsége és az FIA között, amely majdnem szakadáshoz vezetett, ez a beismerés meglepő volt. De őszinte.

A FOTA csapatok nem fogják használni, de nem lesz betiltva. Ha a Williams akarja, akkor például használhatják.
Meglátjuk, fogják-e. Lehet, hogy a szezon előtt azt mondják, mégse...

A Williams valóban sokáig kitartott a KERS mellett, végül persze elvetették, hogy szembe menjenek mindenkivel. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a KERS-t használó befektetéseiket védték (külön céget is alapítottak az utcai használatra is alkalmas fejlesztésekhez), ám valószínűleg valamely más terepen segített javítani az alkupozíciót a FOTA-val szemben. Később ugyanis újra csatlakozhattak a szervezethez, amely korábban kizárta soraiból a csapatot.

De jövőre sokkal nagyobb előnyt adhat, hiszen több energiát szabad majd tárolni, és tovább lehet visszanyerni.
Ez már idén sem ezen múlik: Silverstone-ban nem tud az ember annyit fékezni, hogy rendesen feltöltődjön a rendszer.
Ha már a fékezés szóba került, egy rivális csapat a saját bevallása szerint a KERS-t arra is használja, hogy segítse a pilótát a féktávokon a visszaváltásoknál, ne csússzon meg a hátsó kerék.
Érdekes. Valójában már az is hatalmas munka eredménye, hogy amikor bekapcsol a tárolási fázis, azaz elkezdődik az áramtermelés, illetve amikor abbamarad, ne borítsa fel a fékstabilitást. Nagyon sok munka van ebben, de hogy ez még segítse a hátsó tengelyt stabilizálni... Nem tudom. Hétvégenként, a pénteki napon annyi időt töltöttünk el a KERS fékezési fázisának finomhangolásával, hogy most, hogy nincs ezzel dolgunk, sokkal jobban haladunk. A péntek amúgy is nagyon zsúfolt, mivel tesztelnünk is ekkor kell.
El tud képzelni egy olyan szituációt, amikor annyira rosszul áll egy csapat a pontversenyben, hogy a szezon vége felé feladja a versenyeket, mint pontszerzési lehetőségeket és tesztelésre használja? Mármint bejön az autó a boxutcába és kicserélnek rajta egy elemet, majd visszamegy, miközben megy a verseny.
Ahhoz nagyon rosszul kell állni, hogy egy versenyt eleve feladjon az ember. Elméletileg persze lehetséges.

Az évad vége felé Japánban Webber vert helyzetbe került, és úgy tűnt feleslegesen körözött a pályán. Többször is járt a boxban, és láthatóan akkor is cseréltek első szárnyat a kocsin, amikor nem volt rá szükség. Két kör hátránnyal ért célba.

Mennyire érinti rosszul a csapatot a teszttilalom?
Bebetonozza a sorrendet. Nagyon nehéz így fejlődni. Ráadásul a tesztpilótánk, Christian Klien március óta nem ült autóban. Ha valami miatt hirtelen rá kéne bíznom az autót, nem lennék nyugodt.

Egy nappal később érte Massát érte a Hungaroringen, ami miatt 2009-ben már nem versenyezhetett. Két verseny erejéig Luca Badoer ült be, és kiderült, hogy Theissennek mennyire igaza van. Egy tesztpilóta tesztelési lehetőség nélkül nem ismerheti az adott autót, képtelen értékelhető eredményt felmutatni, ha évad közben váratlanul beültetik a kocsiba.

Akkor mi a véleménye Alguersuari hirtelen becsöppenéséről? F1 autóban ült már, de F1 pályán még nem vezetett...
Nem a Toro Rosso a hibás ebben, hanem a teszttilalom. A csapat szerintem a legjobb döntést hozta, hiszen így lesz lehetősége a jövő évi szezon előtt belerázódnia, erre a téli tesztek nem adnának elég lehetőséget.
Akkor mondhatjuk, hogy a tesztszezon elkezdődött?
Végülis igen.
Van esély, hogy Alguersuari belerázódik?
Igen, de azt látni kell, hogy az F1 nagyon összetett dolog. Itt nem csak arról van szó, hogy gyorsan körbe kell terelnie az autót a pályán, hanem, hogy neki innentől egy kábé tízfős saját csapatrészleget kell menedzselni. Ez nagy váltás lesz.

Hogy áll az új Concorde Egyezmény?
Nemsokára aláírjuk.
Akár ezen a hétvégén?
Azt azért nem hiszem. Amúgy sem szeretünk ilyenkor tárgyalni, hiszen nagyon zsúfolt egy versenyhétvége programja.
Az új egyezmény lehetőséget ad majd a motorok mellett a kasztnik eladására-vételére?
Igen.

Erről azóta nagy a csend. Mivel a későbbiekben aláírt Concorde Egyezmény nem publikus, nem tudni, hogy valóban bekerült-e a kasztni továbbforgalmazásának lehetősége. Az is lehet, hogy bekerült, de a FOTA tagok másként egyeztek meg.

És önök fognak árulni kasztnit a kiscsapatoknak?
Nem, kasztnit nem, de motort igen, és nagyon olcsón, évi öt millió Euróért.
Megéri ennyiért motort adni?
Nem, de a FOTA-tag motorszállítók vállalták, hogy akár veszteségesen is, de adnak ennyiért, hogy segítsék a kiscsapatokat. Valószínűleg a Cosworth sem ad majd ilyen olcsón motort.
Akkor az új csapatok miért használják majd azokat?
Erről őket kell megkérdezni.

Később nyilatkozatok láttak napvilágot arról, hogy az új csapatoknak kötelezően a Cosworth motort kellett választaniuk. Az egyik F1-be kerülésért pályázó csapatnál utaltak arra, hogy mivel ők ragaszkodtak egy másik motorbeszállítóhoz, az FIA egyszerűen kirostálta őket.

Hogy lehet ennyiből kihozni egy teljes szezonnyi motorkészletet?
Úgy, hogy ezek a motorok már nagyon tartósak, és a szezonban ugye csak nyolcat lehet elhasználni. A kétezres évek elején minden napra jutott egy új motor a versenyhétvégén. Egy motor péntekre, egy szombatra, egy vasárnapra. Iszonyú mennyiségű pénz ment el erre. Akkor mi csak motort szállítottunk a Williamsnek, mégis kétszer annyit költöttünk arra, mint most az egész csapatra, motorral, váltóval, kasztnival, szélcsatornával...
Ha már tárgyalnak a Concorde-ról, gondolom szóba kerül a versenyek kiválasztásának kérdése is. Mivel Ecclestone sok pénzt kér, egyre több pálya dobja be a törülközőt, így jövőre kieshet a Német, a Brit Nagydíj is, miközben évek óta nincs nagydíj az Egyesült Államokban. Miközben ezek a legfontosabb piacok az autógyáraknak.
Igen, nem jön jól. Meg kell találni a helyes egyensúlyt a jól fizető versenyek és a fontos piacokon rendezett versenyek között. A jogtulajdonos a befolyó pénzekből oszt a csapatoknak, így egy jól fizető verseny, mint az Abu Dzabi, nekünk is hasznos.
De nem a célpiaci versenynek kellene elsődlegesnek lennie? Egyrészt az F1 egy marketing eszköz a gyárak kezében, másrészt a BMW-nek az a pénz, amit egy verseny osztalékaként keres, aprópénz csupán.
Nem így van. A BMW-nek az F1 nem csupán marketingeszköz, hanem egy kutatási terület. Amit itt tanulunk, azt felhasználjuk az autóinkban. Másrészt egy csapat működtetése pénzügyileg ésszerű kell, hogy maradjon, vannak szponzoraink, és igyekszünk a többi bevételi lehetőségeket is kiaknázni.

Theissen pontosan tudta, hogy igazolnia kell az anyagi megtérülést is. Úgy tűnik terítéken volt a színfalak mögött, hogy az F1 megéri-e a BMW-nek.

Amikor a versenyző és a mérnök együtt dolgozik, kinek a szava a döntő?
Együtt hozzák a döntéseket, de a mérnök szava a döntő. Amikor pénteken elkezdenek dolgozni, a mérnök az, aki a tapasztalatok alapján összeállítja az alapbeállítást és innen kezdenek dolgozni. Aztán a pilóta visszajelzései és a telemetria alapján továbblépnek. Nick Heidfeld ebben amúgy a mérnökök álma, pontos visszajelzéseket ad, de Robert is sokat fejlődött ezen a téren.
Mi van, ha az autó rögtön jól vezethető és gyors is egyben?
Akkor is vannak kötelező lépések, módosítások, amiket ki kell próbálni, hogy lássuk, merre vannak további lehetőségek.
Mennyire önfejűek a pilóták, ha különvéleményük van? Mondhatja-e azt egy mérnök, hogy szerintem egy másik íven gyorsabban lehet venni ezt vagy azt a kanyart?
Önfejűek, de lehet őket kezelni. Ott van például az a szituáció, amikor hangelemzéssel vizsgáljuk az ellenfelek köreit. Azt nézzük, hogy hol mennyivel mennek...
Belső kamerás felvételekről van szó?
Igen…
De ahhoz, hogy tudják a pontos sebességet, tudni kell a váltóáttételezésüket is...
Ó, hát azt tudjuk :) Szóval, amikor kiderül, hogy az ellenfeleink egyike gyorsabban megy egy eltérő íven egy adott kanyarban, mint ők, először hitetlenkednek, de persze mindig nagyon figyelmesen megnézik magunknak azt a kanyarmegoldást.
Nicknek tavaly sok gondja volt a gumik bemelegítésével az időmérőkön. Hogyan lettek ezen úrrá?
Rengeteget dolgoztak ezen a mérnökével. Változtattak a futómű-beállítástól kezdve a gumimelegítési technikán keresztül a kivezető lap ritmusáig mindenen, és meg is hozta az eredményt. Idén ebben néha már jobb, mint Robert...

Mindeközben megvacsoráztunk, és iszogattunk is. Ha valakit érdekel a menü, azt is meg tudom osztani – a BMW Saubernél láthatóan büszkék voltak a főszakácsukra, aki személyesen mondta el, mi miért került az asztalra. Tehát a menü (angolul; a magyarításra nem vállalkozom)

Starters

  • Marinated goose liver with sweet wine jelly & caramellized peach
  • Cold cucumber soup with prawn skewer & sour cream
  • Cheese Spätzle with roast onion

Main Course

  • Braised lamb with bacon - brussels spouts, nut - potato noodles & rosemary jus

Dessert

  • Nut "Schmarr'n" with chocolate sabayon

 

Szólj hozzá!

Címkék: bmw f1 autó forma 1 kubica heidfeld mario nick formula 1 robert sauber theissen aranylaci

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
süti beállítások módosítása