Hosszan lehetne vitázni, hogy vajon melyik kép lehet a valaha lőtt legjobb, amit az F1-ben készítettek. Gondolom mindenkinek beugrik egy-két kép, ugrató kocsik a Nürburgringen, ellenkormányzó Gilles Villeneuve, a régi, szalagkorlátok nélküli Spa esőben, ahogy húzzák a vízfüggönyt a kocsik... Idén többször is belefutottam a speedhunters.com oldalon egy-egy lenyűgöző tematikus fotóösszeállításba (Senna, Stewart, Clark, Moss, Fangio & Co, Bernie & Brabham, Colin Chapman), ami nyilván nem meglepő, hiszen a Sutton Motorsport Images ügynökséggel láthatóan jóban vannak. Utóbbiak a tulajdonosai David Phipps képeinek (itt egy összeállítás), aki a 60-as, 70-es években dolgozott. Persze a Sutton família, (néhány igen jó képről összeállítás itt) akik a 80-as évektől vették fel a vezérfonalat szintén mai napig meghatározza az élvonalat. Ha a linkeket átfutottuk, akkor még gondoljuk hozzá, hogy a fentieken kívül rengeteg zseniális fotós követte a cirkuszt, lenyűgöző képeket alkotva (hogy csak egyet említsek, ott van Darren Heath, weboldalán sok-sok kép).
A fotók közül egyet kiemelni, mint a valaha volt legjobbat, dőreség. Én most mégis megteszem, de persze azt is elmondom, miért ez a legjobb - szerintem.
Íme tehát minden idők legjobb F1-es fotója: Reiner W Schlegelmilch képe Stefan Johanssonról, amint a Rascassból kifelé egy rövid gyorsítást követően elveszi a gázt, hogy féktávot vegyen Ferrarijával a kör utolsó kanyarja előtt.
Copyright © Schlegelmilch
És most a tíz ok, amiért szerintem ez a legjobb F1 kép:
1. Valódi
Nem hiszem, hogy az analóg technikát a digitális fölé helyezni bölcs dolog lenne önmagában, ám az tény, hogy 1985-ben nem állt rendelkezésre az a gyakorlatilag végtelen mennyiségű nyersanyag/tárolókapacítás, mint manapság, és ugyan lehetett tízenkét-tizenhárom kocka per másodperc sebességgel dolgozni de egy filmet kicserélni sokkal lassabb, mint egy memóriakártyát. Ilyen képből amúgy se nagyon lehet sorozatot csinálni a készítés technikája miatt, de erről majd később. Ami viszont lényeges: amit látunk, nem digitális technikával felturbózott kép: ez ilyennek készült ott a helyszínen.
2. Sebesség
A Forma-1 a száguldásról szól, és ezt tökéletesen visszaadja a kép, még akkor is, ha tudjuk, hogy ahol készült, az a pálya egyik lassabb szakasza. A képregényszerűen elcsíkozódott háttér szinte beszippantja a kocsit a sebesség tökéletes illúzióját adva, amihez hozzájárul, hogy az egész kép dől a mozgás irányába.
3. Perspektíva
Az előtérben szalagkorlát, a túloldalon gumifal, kínosan szűk hely az ezer lóerő körüli rakétának. Az előtérben a gép az emberrel, a háttér elmosódott ugyan, de hegyek, fák és a házak térbe helyezik a történetet. Ha mindez nem lenne elég, a háttér összes csíkja egyetlen pontba tart, kézzelfoghatóvá téve a perspektívát.
4. Kontraszt
A kocsi éppen árnyékban van még, így még drámaibb a kontraszt a napsütötte aszfalttal, házakkal és hegyoldallal szemben. Továbbá ez is hozzájárul ahhoz, hogy a láng még jobban kiragyogjon sötétebb környezetéből.
5. Monte Carlo
Házak, hegyoldal és szalagkorlátok: mindenkinek világos, hogy ez Monte Carlo. A húszas években rendeztek itt először Grand Prix-t, a hercegség nélkül az F1 ma sem lenne az, ami (és viszont). Monte Carlo legenda, de ebben a képben ez a legendás színpad csak egy a sok hozzávalóból.
6. Ferrari
A másik legenda az autó maga. A csapat, a történelem, rajongók ezrei, másrészt az autógyár, luxus és életérzés. Az apró logó az ágaskodó paripával csak félig látszik, de ez épp elég, hogy ne tévesszük össze más hasonlóan vörös kocsival (mert a nyolcvanas években azért voltak még hasonlók).
7. Aranykor
A nyolcvanas évek közepe az F1 egyik aranykora volt, bődületesen erős kocsikat hajtva éppen egy generációváltás zajlott, még nyert Lauda vagy Alboreto, de már Prost letette a névjegyét, és olyan fiatalok érezték először a győzelem ízét, mint Senna és Mansell. A kocsikkal könnyedén tudták egymást követni, rengeteg volt tehát az előzés. Ebben az évben Johansson ugyan kiesett a versenyből, de csapattársa, Alboreto egy zaklatott versenyt futva úgy ért be másodiknak, hogy jó néhány előzést bemutatott a szűk monacói utcákon (videó itt). Nem hiszem, hogy volna olyan F1 rajongó, aki ne szirupos nosztalgiával emlékezne vissza a nyolcvanas évekre.
8. Turbók és lángcsóvák
Aranykor persze több is volt, de turbókorszak csak egy. Ezer lóerőnél és felette jártak a motorok, gázelvételre néha méteres lángcsóvát húztak maguk után. Egy ikonikus kép is kevesebb lenne, ha nem lenne rajta egy jókora lángcsóva.
9. Arányok
Még egy dolog, ami sokunknak az F1-et jelenti első pillantásra: a nyolcvanas évek széles, lapos rakétái, a maiaknál jóval szélesebb, szemet gyönyörködtető hátsó kerekekkel.
10. Technika: zoomolás és svenk
Meglehetősen összetett és nehéz technikával készült ez a kép, ami külön hozzájárul értékéhez. Akit ez érdekel, az olvassa el az alábbi keretest, akit viszont nem hoz lázba a fotózás/filmezés mikéntje, az nyugodtan hagyja ki és görgessen a végére.
Ez a fotó kettő, de inkább kettő és fél technika ötvözésével készült. Kezdjük a zoominggal. A fotósok, amikor megjelentek az első zoom objektívek, egy idő után kitapasztalták, hogy érdekes effekteket lehet elérni azzal, ha a kép készítése közben zoomolnak (azaz a gyújtótávolságot változtatják) itt van néhány példa az érthetőség kedvéért.Közben a filmkészítés is felfedezte magának a zoomolást, amit először arra használtak, hogy a közelítéseknél kiváltsák a camera dolly-t (a kiskocsit, amire a kamerát teszik. Magyarul Fahrtkocsi, mert a magyar fotózás és filmezés sok szakszót a németből vett át).Ám a Vertigo (Szédülés) című Hitchcock filmnél a beosztott stáb egyik operatőre kitalált egy olyan módszert, amivel remekül lehetett ábrázolni a főhős tériszonyát. Itt egy videó a film releváns részleteivel. Amit tudni kell erről, az az, hogy itt a dolly-t is használják és a zoomot is, a harangtornyos jelenetnél például a torony makettjét megépítették vízszintesen, és egy kamerával közelítettek feléje, miközben kifelé zoomoltak, így a külső rész nagyjából helyben maradt, de a torony alja eltávolodni látszott. Ez a technika lett a dolly-zoom. Később ezt a technikát úgy is használták, hogy egy (vagy több) szereplőt helyeztek a kép közepébe, és őket tartották úgy, hogy ne változzon a képen elfoglalt helyük, és a háttér közben erőteljesen módosul, így ábrázolva, hogy a főhős valamilyen pszichikai változáson megy át (rájön valamire, megdöbben, megijed stb.). Itt van néhány emlékezetes példa.A dolly-zoomnál a kamera közeledik/távolodik a kép tárgya felé/felől, ahogy Schlegelmilch használta a zoomolást, az ugyanez a technika, csak kifordítva, hiszen ő helyben marad, a kocsi távolodik, de ő közben a zoommal folyamatosan “ráközelít”, így a kocsi nagyjából helyben marad, miközben a háttér elmosódik.A svenkelés (angolul panning) a harmadik technika, ami ötvözésre került. Normális esetben ez azt jelenti, hogy egy mozgó tárgyat úgy fotóznak le (megfelelő zársebesség mellett), hogy követik annak mozgását, gyakorlatilag megpróbálják a képen mozdulatlanul tartani, így a háttér elmosódik. Ilyen volt az a kép is, amit Mark Webberről fotóztam a Hungaroringen. Az egyik legegyszerűbben megérthető technika a mozgás ábrázolására, de tökéletes eredményt igen nehéz elérni, rengeteg próbálkozás kell, mire összejön egy-két tényleg jó kép. Manapság könnyebb dolguk van a profi fotósoknak, mert már kifejlesztettek olyan képstabilizált optikákat, amelyeknek van direkt svenkelésre épített módja is (csak sajnos ezeket aranyárban mérik). De annak idején ezek még nem álltak rendelkezésre.Schlegelmilch állt tehát a Rascasst követő külső íven a szalagkorlát mögött, és svenkelve utánafordult a kocsiknak (hogy a kocsi a képen helyben maradhasson), miközben ráhúzta a zoomot, hogy a kocsi ne menjen össze távolodás közben sem. Nyilván nem lett az összes kép tökéletes, sőt... hiszen ezt így együtt borzasztó nehéz összehozni. De amikor összejön, az nagyon meggyőző eredményt ad.
Amikor először láttam ezt a fotót egy cikk illusztrációjaként, azt hittem festmény, olyan meseszerű volt. Aztán megnéztem közelebbről, és kiderült, hogy fotó. Évek múltán is azt mondom, hogy a legjobb, ami valaha készült - szerintem.
Szerintetek melyik a legjobb F1 fotó?
Utolsó kommentek