Aki jó kört akar futni Monzában, annak keményen át kell küldenie a kocsit a pálya hírhedt kerékvetőin. Bár a futóműveket felkészítik erre az extrém terhelésre, így sem mindegy, hogy egy ilyen bukkanó éppen melyik oldal kerekeire mér csapást.
Libikóka
Egy tv-közvetítésben aligha tűnik fel, de egy F1-es kocsi is hasonlóan billeg, mint egy utcai autó, csak éppen sokkal kisebb mértékben. Fékezéskor előredől, gyorsításkor lejjebb ül a feneke, kanyarban kifelé billen a kasztni. Mindeközben persze a kerekek terhelése sem egyenletes.

Az első szárny és az alatta lévő árnyék távolságán láthajuk, ahogy dől kifelé az autó
A támasztó kerék
A képen Webber éppen átrobog a Hungaroring utolsó előtti kanyarján. A Red Bull kifelé dől a több mint 2G oldalirányú terhelés hatására, és ilyenkor a kerekek sem egyformán támasztják a kocsit. A kanyar ívének belső oldalán jóval kisebb a gumik terhelése, míg a külső oldalon nagyobb, gyakorlatilag ez utóbbiakra támaszkodik ilyenkor az autó. Ezért a kanyar külső ívén lévő kereket nevezzük támasztó keréknek (az elsőt és a hátsót is, hiszen mindkettő támaszt). Az logikus, hogy a gumikopás fokozottan jelentkezik a külső kerekeken, de az már nem biztos, hogy első blikkre is világos, hogy a támasztó kerék adja a kanyarban a forduláshoz szükséges tapadás döntő részét. Amíg adja.
Ha kihúzzák a szőnyeget
Idén a Nürburgringen a verseny elején Alonso belehajtott egy tócsába, megcsúszott és veszített egy helyet. Csupán a jobboldali kerekeivel érintette a vizet, de ez is több volt a kelleténél. Furcsának tűnhet, de ha ott, akkor a kocsi baloldalával hajt egy tócsába, valószínűleg semmi nem történt volna.
Vettel a Kanadai Nagydíj utolsó körében, amikor menekülni próbált Button elől, elfékezett egy kanyart, félig lesodródott a még nedves részre, és amint a támasztó kerekek tapadás nélkül maradtak, azonnal megcsúszott, majdnem meg is perdült.
Ez rámutat arra is, hogy különösen kockázatos vegyes tapadású pályán gyorsan menni. Ha az aszfalt faltól falig jól tapad, egy túlvállalt kanyart lehet korrigálni, megmenteni pár tized másodperces veszteséggel, ha viszont a külső ív vizes, poros vagy éppen gumitörmelékes, akkor öngerjesztő folyamat veheti kezdetét. Mivel éppen a támasztó kerék éri el először a csúszósabb részt, rögvest elvész a tapadás nagyrésze, amitől kijjebb sodródik az autó, ahol még csúszósabb a pálya, még kevésbé tapad és így tovább. Magyarán az ív csak tágul és tágul. Ilyenkor vagy elfogy a lendület, vagy nem.
Emlékszünk Petrov repülésére? A maláj futamon csak egy picit lőtte túl az egyik kanyart, de a gumitörmeléken egyre kijjebb csúszott, végül a fűre került, ahol meg egy rejtett ugratót is talált, a nézők nagy örömére.
És a másik kerék?
Ha az ívbelső kerék ér el egy olyan pontot, ahol szinte semmi tapadást nem tud nyújtani, akkor általában nem történik nagyobb baj, ezért is láthatunk olyan szűken vett kanyarokat, ahol akár a füvet is megkóstolja a kanyar belsején a gumi. És ugyanezért lehet a sikánokban, lassítókban a belső éleken, huplikon keresztül küldeni azokat a kerekeket, amik nincsenek annyira leterhelve. Persze nagy sebességű kanyarnál, sikánnál ezek is kapnak terhelést - bár a kocsi súlya továbbra is a külső ívre támaszkodik, a szárnyakon jelentkező leszorítóerő egyenletesen présel mindkét oldalon, és ez jóval nagyobb ilyenkor, mint a kocsi önsúlya. Monzában ilyen nagy sebességgel veszik az Ascari sikánt. A többi viszont ott is kisebb sebességű, és le is vágják rendesen, ennek szab határt a pár éve bemutatott kétszintes kerékvető, ahol a belső púp már akkora, hogy az F1 pilóták is tiszteletben tartják.
A támasztó kerék a kerékvetőn
Az is előfordul, hogy az ívkülső kerék találkozik a kerékvetővel, ami egyrészt lehet tervezett, mint a kanyarok kijáratában a laposabb rázókő - de ha ott már nagyobb a sebesség, az említett leszorítóerő miatt a többi kerék is tapad rendesen. Másrészt lehet véletlen is, például csata közben nem az ideális íven fordul a pilóta és egy sikánban úgy találkozik az ív belsején a bukkanóval, hogy még terhelve van, na az ilyen semmi jóra nem szokott vezetni. Az eredmény lehet az, hogy pár pillanatra elveszti tapadást, de akár az is, hogy eltörik a felfüggesztés egy eleme.
Mi az a kerékvető?A kerékvető kifejezés nem mostanában született, az F1 magyar kifejezéstára igazából csak átvette ezt a szót. Eredeti jelentésében azokat a kőből, fából, vasból készült tuskókat, vagy kovácsoltvas szobrokat értették alatta, amik a kapualjakban, illetve az utcasarkokon gondoskodtak arról, hogy a forduló szekér vagy hintó tengelye ne karcoljon bele a ház falába. Ha valaki szűken vette a kanyart, a lekerekített kő kijjebb segítette a kereket és így az egész járművet. Ilyen kerékvetőket a mai napig láthatunk történelmi városrészekben.Egy kőszegi kerékvető. Fotó: méGis / országalbum

Ideiglenes kerékvető a monacói uszoda-sikánnál
Utolsó kommentek